Edelény megközelitése  

EDELÉNY

Edelény a borsodi tájak egyik legszerencsésebb pontján helyezkedik el, a Bódva folyó hirtelen kiszélesedő völgyében, Miskolctól 25 kilométerre. A térség kereskedelmi és szellemi-kulturális központja, lakosainak száma közel 10 ezer. A város három község összevonása révén keletkezett. 1950-ben a megye névadó települését, Borsodot, majd 1963-ban Finkét csatolják Edelényhez: 1986-ban kapja városi rangját.

A Bódva nagyon szép „völgyi folyosója” a régi időkben a hadak útja, békés időben kereskedelmi út volt. A Bódva partján Borsod vára állt őrséget az ősi időkben, Edelény a Bódva hídjai felett rendelkezett, de első okleveles említése csak 1299-ben történik.

A város gazdasági szerkezetét hosszú évtizedeken át a szénbányászat és a mezőgazdaság határozta meg. A bányákat azonban 1995 augusztusában bezárták, a nagyüzemi termelés helyett mezőgazdaságára a saját célra termelő szőlő- és gyümölcstermesztés a jellemző. A munkanélküliség által sújtott térség ellenére felújított középületek, üzletek fogadják az idelátogatókat.

A település testvérvárosai: Bad Sobernheim (Németország); Worb (Svájc); Moldava nad Bodvou (Szepsi, Szlovákia); Siewiez (Lengyelország).

Az Aggteleki Nemzeti Park világhíres barlangjaihoz a városon keresztül vezet a főútvonal. A járáshoz tartozik a szelíd lankák között keletre megbúvó, aprófalvas Nyugat-Cserehát, hamisítatlan falusi hangulatával: nyugaton a ma még kevésbé ismert romantikus Galyaság. A múltból fennmaradt értékek:

Borsodi Földvár, Váralja utca. A város legészakibb részén, a Bódva partján, természetes szikladombon épült földből, fából. Magát a dombot a X. században már magyar népcsoport lakta, a vár a XI. században épült, 1241-ig, a tatárjárásig Borsod vármegye központja volt. A Borsodi Földváron 1987 és 1999 között dr. Wolf Mária régész vezetésével ásatásokat végeztek. A keleti és nyugati oldalon lévő sáncok átvágását dr. Nováki Gyula régész irányította. Gazdag régészeti ásatási anyaga a Tájház udvarában lévő kiállítóteremben látható.

Borsodi Tájház, Borsodi út 155. A város és a Bódva mente tájmúzeuma. Három porta népi lakóházaiban, gazdasági épületeiben a népi és polgári lakáskultúra és gazdálkodás anyaga, kovács-, kádár- és cipészműhely, textil- és könyvtártörténeti kiállítás látható.

Borsodi református templom, Bors vezér utca. A várdombon, ősi templom helyén késő barokk stílusban 1789-92-ben épült; értékes festett fakazettás mennyezetével és berendezésével együtt.

Edelényi református öregtemplom, István király útja 47. A város legrégibb épülete, 1330 körül készült késő gótikus stílusban. Ablakai, kő és fa főkapui, impozáns belső tere megtekintésre méltó.

L’Huillier-Coburg kastély, Borsodi út 7. A Bódva szigetén, védett park közepén áll, a barokk építészet remeke. Főépületét 1716-30 között L’Huillier Ferenc egri várkapitány építtette, majd a Forgách, illetve Dessewffy, Coburg család tulajdona. A kastély 2009-2015 között felújították és Edelényi Kastélysziget néven várja a látogatókat. A Holt-Bódva medrét is rendbe tették. Kovácsoltvas főkapuja (címlap) és első emeleti hat festett terme, copf kályhái külön említésre méltóak. A kastélyba vezető út bal oldalán barokk sírkápolna látható.

A város látnivalói még: római katolikus templom (1903-05); görög katolikus templom (1980-83); hősi emlékmű, bányász emlékmű, cukorgyári épület, császtai harangtorony (2004), Művelődési Központ.